Erkély hőhíd

Erkély utólagos hőszigetelése. Anyagköltséggel, munkadíjjal. Ablakok cseréje, homlokzati és tető hőszigetelés, kazáncsere. Felújításnál ezek a leggyakoribb beavatkozások. De mi lesz az erkélyekkel?

Mit lehet tenni, hogy megszűnjön a vonalmenti hőhíd ? Ezen hőszigetelési eljárás hatékonysága tehát szükségszerűen nem megfelelő. Hőtechnikailag elválasztott erkélyek. Konzekvens módon tovább- vezeti a külső fal hőszigetelését, ezáltal a hőhíd a minimálisra csökken. Az erkély nem lesz fűtve és a hő.

A hőhidaknak két csoportja létezik, a geometriai és a szerkezeti hőhíd. A geometria hőhídat úgy kerülhetjük el, hogy nem tervezünk kinyúló épületrészeket , azonban ez nem tűnik jó megoldásnak: a tulajdonos számára fontos az erkély kialakítása, egyrészt a lakótér növelése, másrészt az árnyékoló funkció miatt. A hőhidakon át szökik a meleg az épületből, ez komoly fűtési energiaveszteséget jelenthet, és penészesedéshez is vezethet. A födémmel egy egységet alkotó, azzal egybebetonozott erkélylemez egy olyan hőhíd , amit egy energetikai felújításnál nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az egyik lehetőség az erkélylemez levágása, ami után az épület hőszigetelése problémamentessé válik, az erkély pedig más módon . Ha a hőhíd -megszakító elem nem kerül beépítésre, akkor a másik megoldás az erkély -lemezek körbe-burkolása hőszigeteléssel.

Ennek a hőszigetelésnek a vastagságát az építésztervezők általában úgy határozzák meg, hogy esztétikailag is elfogadható legyen, azaz ne váljon túl vaskossá az erkélylemez. Ezek szakszerű felhasználásával elkerülhetők az erős hőhidak , és az ebből származó meghibásodások (penészedés). Ennél a változatnál az erkélylemez okozta hőhíd hatása alig csökkenthető. Ez megmutatkozik a vonal menti hőátbocsátási tényező viszonylag magas értékében (ami azonban itt is alacsonyabb az eredeti szerkezethez képest), valamint a megengedhető páratartalomnál alig kimutatható növekedésnél. A hőhíd -megszakító elem beépítése melletti másik módszer az erkély -lemezek hőszigeteléssel való körbeburkolása.

Ilyenkor a hőszigetelés vastagságát úgy kell meghatározni, hogy a hőszigetelés is megfelelő legyen azért, de mégse legyen túlságosan vastag az erkélylemez. Gyakori megoldás a 4-cm . Még beszélnünk kell a hőhidakról. Ennek rengeteg formája lehet, de egy egyszerű példával mindenki megértheti. Gyakran elkövetik azt a hibát egy ház vagy lakás építésekor és – szinte minden esetben – utólagos hőszigeteléskor, hogy az erkély kinyúló részét nem szigetelik le.

A klasszikus példa a szerkezetileg feltételezett hőhídra az erkély , mint a falból kiugró betonlap. A régi típusú épületeknél ez a megoldás nem hat hátrányosan: Az utólagosan szigetelt régi, vagy rosszul megtervezett új épületeknél azonban jelentős az erkély jelentette hőhíd -hatás. A nagy felületű erkély hűtőbordaként vezeti . Azonban mind a gyakorlati tapasztalatok, mind a hőtechnikai számítások igazolják, hogy így az erkély és a fal csatlakozási vonala továbbra is az épületet körülvevő hőszigetelő burok egyik leggyengébb . Ezzel a megoldással jobb hőtechnikai tulajdonságok érhetők el, mint a hagyományosan használt . Ha a családi házad tervezésénél egy fontos szempontra nem figyelsz oda, a teraszod télen az ellenséged lesz.

Ez nemcsak a lábadnak lesz kellemetlen, hanem a pénztárcád is bánni fogja, mert magasabb lesz a fűtésszámlád. A terasz mindig hűteni fogja a padlódat. Ezt a jelenséget a hőhíd okozza.

Az épületeknek azok a pontjai minő- síthetők kritikusnak, ahol geometri- ai okok ( falsarok) vagy anyagváltás. Ezeken a pontokon az átlagoshoz képest jelen- tősen megnövekszik a hőleadás. Ilyen az erkély -lemezek, konzolok, koszorúk, áthidalók, pillé- rek és a . Adott esetben, például konzolosan kinyúló erkélylemezek esetében, a nem teljes körű, utólagos hőszigetelés az amúgy is meglévő hőhidak hatását viszont.

A fürdőszobában a nap órájában nyitva van az ablak, a hálóba csak éjszakára csukom be , valamint az erkély ajtó is non stop nyitva van. Napjainkban magától értetődőnek vesszük, hogy az épületeink falai jó hőszigetelő képességűek és bent tartják a fűtés melegét. Az épületek hőszigetelésében mindig vannak problémás pontok, ezek az úgy nevezett hőhidak , ahol fokozott lehűlésre kell számítani. A hőhídmentes szerkezetek professzionális kialakítására ma .