Lemezalap fagyhatár

Lemezalap kontra sávalap. Vajon tényleg drágább a lemezalap ? Sorozatunkban bemutatjuk, hogy az egyes munkafolyamatok mennyibe kerülnek egy átlagos családi háznál. Az építészek többsége a sávalapot részesíti előnyben a . Síkalap, ha: - megfelelő teherbírású és vastagságú talajréteg van a felszín közelében;. Pontalapok, lemezalapok.

A mélység meghatározásánál fontos szempont a területen szokványos fagyhatár ismerete. A fagyhatáron felül (azaz kis mélységben) a talajok egyrészt kevésbé teherbíróak, másrészt a talajban mindig jelen levő víz megfagyása, valamint periodikus fagyása és felengedése súlyos, . A kivitelezési szabályok betartása nagyban hozzájárul a jó minőségű szerkezet létrejöttéhez. A lejtős terepen épített épület alapját is a fagyhatár alatti teherbíró talajban kell elkészíteni.

A terep lejtése a csúszásveszély miatt nem követhető ferde alapozási síkkal, ezért az alapokat lépcsőzéssel . Olyan lemezalapok , amelyek a rájuk épített pincefalakkal és födémmel együtt monolit egészet képeznek, és ezáltal a süllyedéskülönbségek - az alaptest. A fagyhatár alatti alapozási mélységgel el lehet kerülni a fagykárt, ami a viszonylag kis terhelésű építményeknek a jéglencsék emelő-feszítő hatása miatti . Az alapozás síkja minden esetben fagyhatár alatt kell, hogy legyen, ami kb. A nagyobb teherhordó falaknál szélesebb keresztmetszetű alaptestet kell készíteni.

A lemezalap az épület egésze alatt helyezkedik el. Ez egy összefüggő vasbeton szerkezet, amit akkor alkalmaznak, ha túl széles sávalapokra lenne . Legkisebb lemezalap vastagságot vettük figyelembe, ami 20cm. Fagyvédelem miatt szükséges egy hőszigetelő réteg alkalmazása a járda alatt, ha az alapozással nem megyünk le a fagyhatár alá. Az úsztatott aljzatbeton alá 3cm vastagságú, lépéshang szigetelés került. Az alápincézetlen épületnél (vagy épületrésznél) a minimális alapozási mélység meghatározásánál alapvető, hogy a területre vonatkozó fagyhatár mélység alá . Mélyalapra akkor van szükség, ha a teherbíró talaj jóval a fagyhatár alatt található, vagy pl.

Csak akkor választják a lemezalapot , ha a talajviszonyok miatt feltétlenül szükséges. Még ritkábban választják a legköltségesebb eljárást, a lemezalapot. Mivel ez a legköltségesebb,. Egyik ilyen szempont az, hogy az alappal mindig a fagyhatár alá kell menni. Enélkül sokkal nagyobb esély . A legfontosabb, hogy az épület alapozási síkját mindenféleképpen a fagyhatár alá kell letenni, az ellenkező eset a az építmény süllyedéséhez vezethet.

Nem véletlen az, hogy a mérnökök meghatározták az alap mélységét, ennek statikai vonzatai is vannak, valamint az alapnak mindig a fagyhatár alatt kell elkezdődnie , . Mértékadó fagyhatár az OTÉK fogalom-meghatározása szerint „a terepcsatlakozástól mért azon talajmélység, ahol már a talaj biztonsággal nem fagy át”. De a lemezalap alatti XPS szigetelés amúgy meggátolja az alatta lévő talajréteg átfagyását. Tehát a terveződ ha azért ragaszkodik a cm-hez mert olyan mélységben van a . Családi házaknál nem jellemző, esetlegesen . A sáv alap pedig jó,ha fagyhatár alatt van. A lemez alap alá ha teszel kavicsot a feláromló vizet szépen távoltartja, szóval védi a betonodat a fagytól.

Azért a kátránypapírt,amit majd pörzsölővel rá melegítesz a betonra ,ki ne hagyd! Sőt az igazán biztosra menők két réteget tesznek. Az első téglasor után is . Az épület teljes alapterületén vagy annak egy részén kialakított alapozási síkon helyezkedik el a lemezalap , mely összefüggő teherhordó vízszintes vasalt beton szerkezet.